Több mint egy hónapja annak, hogy lerántottam a leplet a hallgatói önkormányzatok közpénzen táplált tivornyájáról, a vezetőképzőről. Talán részben ennek is köszönhető, hogy a múlt heti választmányi ülésen olyan határozatot hoztak, miszerint aki nem vett részt bizonyos előadásokon vagy szekcióüléseken, annak bizony, így utólag be kell fizetnie az önköltség egy részét. Na végre, erre vártunk évekig!
Azonban a hökösök nem is lennének hökösök, ha nem csúszott volna egy kis furcsaság a döntésbe. Papp Gabriella, a rendezvény kari szervezője – aki egyébként az előző két évben a TTK HÖK elnöke volt – fontos elfoglaltságai miatt, előre bejelentett módon nem tudott ott lenni az első napon. Ennek következtében a választmány úgy döntött, hogy kétezer-ötszáz forintot kell befizetnie a pártkasszába. Jól láttátok, a szervezőnek, aki rengeteget foglalkozott azzal, hogy létrejöhessen ez a dzsembori. Amit én is igazolhatok, ugyanis heteken át cseszegetett, hogy a Tétékás Nyúz szerkesztése helyett válasszam inkább Tatát. Gondolom, nem egyedül engem tisztelt meg ezzel a lelkiismeretességgel.
Már azt is furcsának érzem, hogy ezen felül, még indulás előtt, neki is be kellett fizetnie a kétezer forintos részvételi díjat is. Szerintem, egy szervezőnek joga van ingyen részt venni az általa szervezett programon, úgyis szív ott eleget. De ez csak az én álláspontom, és az eset szempontjából lényegtelen is. Az már kevésbé, hogy Papp Gabriella ezután azonnali hatállyal lemondott a jelenleg általa betöltött gazdasági biztosi posztról, illetve delegáltságairól. Ahogy fogalmazott, számára ez volt az utolsó, undorító csepp a pohárban.
"Nem akarok ilyen emberekkel együtt dolgozni, akik nem tudják megbecsülni a másik munkáját, nem képesek szemtől szembe elmondani a kritikákat, problémákat, csak hátba támadni tudnak, és eljátszani a kompromisszumos, konszenzusra törekvőt. Akiket tulajdonképpen egyáltalán nem érdekel ez az Önkormányzat, hiszen az emberek sem érdeklik, akik dolgoznak benne." (Forrás a képviselői levelezőlista archívuma, ami nyilvános.)
Az utóbbi hetekben, hónapokban egyre több képviselő és tisztségviselő távozik a TTK hallgatói önkormányzatából, ilyen-olyan indokkal. Többnyire azok, akik kifejezetten jól végezték a feladatukat, és leginkább „politikai” okokból távoztak, vagy tették magukat parkolópályára. Emellett folyamatosan nő azok száma is, akik aktívak ugyan, de elégedetlenek azzal, ahogyan jelenleg az ügyek folynak. Ők ennek hangot is szoktak adni az éjszakákba nyúló választmányi üléseken és küldöttgyűléseken.
Az egyik legfőbb probléma, amely Szenes Áron elnöksége óta kezd égető lenni, hogy sok kérdés az érintettek megkérdezése nélkül dől el. Az iménti példában Papp Gabriellától sem kérdezte meg senki, mi volt az oka annak, hogy nem volt jelen a vezetőképző első napján. Ráadásul, a büntetést azért kell fizetnie, mert ellógta az aznapi előadásokat. Mintha azért hiányzott volna, mert helyette a szomszéd kricsmiben sörözött.
A második, talán az előzőnél is nagyobb, és attól egyáltalán nem független gond, hogy Szenes Áron szeret mindenben egyedül dönteni. Beszédéből sokszor kiderül, hogy a testületi döntéshozatalt, valamint a hallgatói önkormányzat alapszabályát – ami egyébként meglepően demokratikus szervezetet vázol fel – még hírből sem nagyon ismeri. A testületi üléseken (választmány, küldöttgyűlés) is többnyire ő beszél, mindig hosszú perceken át, és mint levezető elnök, a többieket sokszor nem is hagyja szóhoz jutni. Ha az övével ellenkező véleményük van, akkor végképp. Lekezelő és lenéző. Ezek után nem is csoda, hogy sokaknak elegük van az ilyen vezetői felfogásból.
Pedig Szenes Áron jó elnök lehetne. Hivatalba lépése után azonnal megoldotta a kredit-újrafelvételi díj problémáját, amelyre elődje hónapokon át képtelen volt. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal (EHÖK) is rendeződni kezdett a TTK HÖK viszonya. Azonban mindezzel nem sokat ér, ha közben szépen lassan mindenki kihátrál mögüle, mi több, ellene is fordul. Az erjedés nem most kezdődött, de folytatódik, egyre gyorsuló ütemben, és Szenes Áron jelenleg csak önti hozzá a cukrot.
