Amit a gép sem nyom...

Egy héttel ezelőtt, a Kakukkfészek című bejegyzésben a szociológusok biológiai, társadalmi és kulturális hasznáról, káráról értekeztem. A felbuzdulást az – az egyik kommentben is megemlített – megdöbbenés okozta, amely akkor ért, amikor meglátogattam az ELTE…

Ugyebár, alapelv, hogy az egyetemen nem nagyon politizálunk. Legalábbis a napi pártpolitikát kerüljük, nem teszünk ki ilyen hirdetéseket, felhívásokat stb. Törvény is kimondja, hogy felsőoktatási intézményekben ilyesmiknek helye nincs. Persze, a pénz mindig nagy úr, talán így…

Érdekes fajta a szociológusé. Viselkedés- módja teljesen elüt a lágymányosi faunában megszokottól, ami nem is csoda, lévén betelepített, úgy is mondhatnánk, behurcolt fajról van szó. Bár eleinte növelte a biológiai változatosságot, mára egyre inkább úgy tűnik, káros…

Tudjátok, mikor lehet a legjobban tanulni, kutatni, dolgozni, vagy csak egyszerűen bármi – nem közvetlenül oktatáshoz kapcsolódó – hasznosságot művelni az egyetemen? Természetesen hétköznap éjjel, esetleg a hétvégén, amikor már csend van és nyugalom. Nem tereli el az…

Amikor ez a bejegyzés megjelenik, a lágymányosi hallgatók krémje éppen egy tatai lágerban nyomja az ipart. A nagyképűen vezetőképzőnek titulált happeningen elméletben részt vesz a campus összes hököse, IK-sok, TáTK-osok és TTK-sok egyaránt. A részvételi díj kétezer forint, a…