Szenes Áron, az ELTE TTK HÖK elnöke 2007. április 17. (kedd), 18 órára rendkívüli küldöttgyűlést hívott össze. Ebben nincs is semmi rendkívüli, leszámítva a rendkívüli előtagot. Ugyanis teljesen érthetetlen, miért nem rendes küldöttgyűlést hívott össze, hiszen már jócskán esedékes volna. Legutóbb február 27-én volt hasonló – ezt fejből tudom, ugyanis az volt a huszonharmadik szülinapom és a lemondásom napja is egyben –, és a képviselők általában másfél havonta kerülnek összehívásra. Ezt a jelenlegi Alapszabály persze, nem írja elő, de eddig hallgatólagosan ez volt a rendszer. Ez volt demokratikus. Ugyanis a Küldöttgyűlés a TTK HÖK legfelsőbb döntéshozó szerve, a hallgatók akarata, az évenkénti képviselőválasztást leszámítva, itt érvényesül leginkább.
Állítólag a rendkívüli is csak azért lett összehívva, mert Papp Gabriella gazdasági biztos lemondott, a Választmány pedig nem tudta megválasztani az utódját. Ketten pályáztak, a megüresedett posztra, a szavazás eredménye döntetlen (három-három) lett. A lemondás március 14-én történt, az eredménytelen választmányi szavazás március 20-án volt. A rendes küldöttgyűlést kettő, a rendkívülit egy héttel előbb kell összehívnia az elnöknek. Szenes Áron a rendkívüli küldöttgyűlés meghívóját április 10-én küldte ki a képviselőknek, pontosan három perccel az egyhetes határidő lejárta előtt, tehát ha úgy vesszük, időben. Azonban, ha rendes küldöttgyűlést akart volna összehívni, azt legkésőbb április 3-án kellett volna megtennie. Pontosan két héttel azután, hogy kiderült, a Választmány nem tudja megválasztani a gazdasági biztost.
Tehát kijelenthető, hogy amennyiben Szenes Áron rendes közgyűlést akart volna összehívni erre az időpontra, azt bőven megtehette volna, hetek álltak a rendelkezésére. De valamiért nem akarta. A két küldöttgyűlés-típus között mondatra nem sok különbség van, jelentősségre annál inkább. Mindenféle kommentár nélkül idézem be az Alapszabály 2. mellékletét, ki-ki vonja le magának a következtetést!
1. […] A rendkívüli Küldöttgyűlés minden, a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben döntést hozhat, kivéve az alapszabály módosítását, és az elnök megválasztását.
[…]
